دانلود کتاب Tatár vihar

Néhány évvel ezelőtt egy középkori földvár rejtett romjaira bukkantak egy építkezésen Magyarországon, a Pest megyei Göd városában. A riasztott régészek egy IV. Béla király által lepecsételt ajtó mögött egy gondosan leforrasztott ónládikát találtak. A ládát a Nemzeti Múzeum éppen ilyen célokra kialakított, speciális termében nyitották föl, nehogy a légköri nedvesség tönkre tegye a benne lévő relikviákat. Hogy mennyire szükséges volt az előrelátás, azt bizonyították a ládából előkerült pergamenlapok, melyek egy része már így is kisebb-nagyobb károsodást szenvedett a sérült forrasztásokon keresztül beszivárgó nedvesség miatt. A meglepett régészeket még nagyobb meglepetés érte, mikor kiderült, hogy a pergamenre Ómagyar nyelven írtak.
A történet Detre ispán, IV. Béla király lovagjának személyes élményei által meséli el a tatárjárás legfőbb eseményeit.
Batu kán tatár hordájának betörése Vereckénél. Pest és Vác városának pusztulása. Kötöny király és kunjainak lemészárlása. A muhi csata, IV. Béla menekülése, Babenberg Frigyes, Ausztria hercegének árulása, a gödi földvár ostroma és sok más alig ismert történelmi esemény elevenedik meg e könyv lapjain. Magyarország lakosságának a fele pusztult el 1241 áprilisától 1242 márciusáig, a mongol invázió alatt.
Bízom benne, hogy a regény olvasása élvezetet fog jelenteni mindazok számára, akik örömmel merülnek bele letűnt korok ismeretlen mélységeibe, hogy még többet tudhassanak meg őseink tetteiről, vágyairól, örömeiről, bánatairól, vagyis; küzdelmes életéről. Mert ez a történet most olyan korszakba visz minket, amely vérrel van írva a történelem lapjain, de szereplői tragikus sorsa méltán érdemli ki az utókor minden tiszteletét.
'Béla urunk az elhunytak iránt érzett kegyeletből úgy rendelkezett, hogy eme láda, tartalmával együtt helyeztessék vissza oda, ahol megtaláltatott, a pincekamrák, mint sírboltok betemetessenek, a gödi vár maradványai leromboltassanak, és azt senki, soha újra föl ne építse, hadd légyen az zavartalan nyughelye a falait védő hősöknek! S ha valaki az eljövendő századok folyamán egyszer majd mégis fölleli eme vérrel írt krónikát, tisztelje benne ő is kegyelettel e letűnt kor bátor hőseit!
S most, mikoron ezen utolsó sorokat írom, fülemben cseng még István esztergomi érsek jövendölése: -Országunk most először volt pajzsa a keresztény világnak a Sátán sötét hatalma ellen s, bár igen megrokkant csapásai alatt, elhelyezkedése folytán pajzsa is lészen, amíg világ a világ. De meglásd, ezredév múltán is élni fog itt egy nép, aki majdan elmondhatja: Éljen gyönyörű hazánk, a dicső Magyarország!'

A Dunakanyar kapuja címmel is megjelent.