دانلود کتاب Korai magyar utazók Európában

A magyar művelődés mozaikképe a XVI-XVIII. század folyamán a társadalom különböző rétegeiből, változatos célokkal a külországokban megforduló, ottani benyomásaikat leíró, s ennek folytán új ismereteket közlő személyek munkáiból alakult ki.
A hazai művelődés e gyakran névtelen vagy méltatlanul elfelejtett követei, az európai egyetemeket látogató magyar vándordiákok - Wittenberg, Halle, Lipcse, Heidelberg, az oderai Frankfurt, Utrecht Leyden, Padova, Krakkó, Gdansk, London és Oxford neveltjei, esetenként hallgatóból professzorrá rangosodó oktatói, külföldi tanulmányaik után többnyire hazatértek és itthon tanítottak. Nem csak főiskolákon, hanem gyakran vidéki tanítómesterként vagy prédikátorként adták tovább külföldön megszerzett ismereteiket.
Frölich (Fröhlich) Dávid, aki európai tanulmányútjáról hazatérve a késmárki gimnázium rektora lett, igen találóan jellemezte a magyarországi műveltségi állapotot, amely azt mutatta, hogy bár a lakosság ugyan nem törekszik 'fennköltebb tudományokra', mégis akadnak művelt férfiai az országnak. 'Lakói harciasak - írja Frölich -, a keresztény világ őrei, szabadságuk erős védelmezői, nem törekednek szorgalmasan polgárhoz illőbb szokásokra és fennköltebb tudományokra, latinul pedig a legtöbben tudnak. Magyarországnak ez a vidéke mégis olyan művelt, írásaik miatt igen sokat emlegetett férfiakat szült, mint ... Baksai Ábrahám, Thúróczy, Sambucus, Szegedi Kis István, Szenczy Molnár Albert Révai Péter, Istvánffy Miklós stb.'