دانلود کتاب 1914

1914-ben ​Európa belekezdett a 20. század első, rettenetes önpusztító aktusába - az első világháborúba. A századik évfordulón Max Hastings egyrészt azt vizsgálja, hogyan robbant ki a háború, másrészt hogyan élték meg férfiak és nők milliói az első hónapok megpróbáltatásait. Úgy látja, hogy a háborúért a fő felelősség Ausztriát és Németországot terheli. Jóllehet mérhetetlen tragédia lett belőle, Hastings szenvedélyesen tagadja azt az 'emelkedett nézetet', hogy ezt a háborút nem volt érdemes megnyerni. Európa szabadsága érdekében, szögezi le, Vilmos császár Németországát mindenáron le kellett győzni.

Ahogyan leírja a kezdeti harcokat, az meg fogja lepni azokat, akiknek a háborúról csak a sár, a szögesdrót, a lövészárok és a rohamsisak jut eszébe. Hastings beszámol arról a szinte idilli képről, hogyan vonult csatába a francia hadsereg az érintetlen tájon piros-kék egyenruhában, lovon ülő tisztek vezetésével, verdeső zászlók alatt, zeneszóra. Az egész háború legvéresebb napja a nyugati fronton 1914. augusztus 22-re esett, amikor a franciák 27 ezer katonát veszítettek. Négy nappal később Le Cateau-nál a britek különleges ütközetet vívtak az előrenyomuló ellenséggel, a történelem egyik utolsó 'klasszikus' ütközetét. Októberben pedig, az első yperni csatában, retten áron megtartották a szövetséges arcvonalat a nagy erejű német támadásokkal szemben.
A szerző kitér a szerbiai, kelet-poroszországi és galíciai vadállati küzdelmekre is, ahol karácsonyra a németek, osztrákok, az oroszok és a szerbek hárommillió fős veszteséget okoztak egymásnak.1914-ben ​Európa belekezdett a 20. század első, rettenetes önpusztító aktusába - az első világháborúba. A századik évfordulón Max Hastings egyrészt azt vizsgálja, hogyan robbant ki a háború, másrészt hogyan élték meg férfiak és nők milliói az első hónapok megpróbáltatásait. Úgy látja, hogy a háborúért a fő felelősség Ausztriát és Németországot terheli. Jóllehet mérhetetlen tragédia lett belőle, Hastings szenvedélyesen tagadja azt az 'emelkedett nézetet', hogy ezt a háborút nem volt érdemes megnyerni. Európa szabadsága érdekében, szögezi le, Vilmos császár Németországát mindenáron le kellett győzni.

Ahogyan leírja a kezdeti harcokat, az meg fogja lepni azokat, akiknek a háborúról csak a sár, a szögesdrót, a lövészárok és a rohamsisak jut eszébe. Hastings beszámol arról a szinte idilli képről, hogyan vonult csatába a francia hadsereg az érintetlen tájon piros-kék egyenruhában, lovon ülő tisztek vezetésével, verdeső zászlók alatt, zeneszóra. Az egész háború legvéresebb napja a nyugati fronton 1914. augusztus 22-re esett, amikor a franciák 27 ezer katonát veszítettek. Négy nappal később Le Cateau-nál a britek különleges ütközetet vívtak az előrenyomuló ellenséggel, a történelem egyik utolsó 'klasszikus' ütközetét. Októberben pedig, az első yperni csatában, retten áron megtartották a szövetséges arcvonalat a nagy erejű német támadásokkal szemben.
A szerző kitér a szerbiai, kelet-poroszországi és galíciai vadállati küzdelmekre is, ahol karácsonyra a németek, osztrákok, az oroszok és a szerbek hárommillió fős veszteséget okoztak egymásnak.